MENÜ

Infláció! Mennyi az annyi?

 

Az árak emelkedése megszokott dolog. Természetesnek vesszük, hogy nőnek az árak, hogy többe kerül az élet. Egy-egy termék árának emelkedését könnyen nyomon lehet követni, de nehezen mérhető össze az árak emelkedése, ha sok termékárát együtt kell figyelni.

 

A statisztikusok az árak átlagos emelkedéséhez egy képletet találtak ki, melynek a lényege, hogy létrehoztak egy fogyasztói kosarat, ez jelképezi egy átlagos magyar állampolgár fogyasztását, és a kosárban lévő termékek árait vizsgálja meg. A számításnál azt is figyelembe veszik, hogy miből mennyit vásárol az átlagos fogyasztó.

Ha más-más fogyasztói csoportot veszünk alapul, más inflációs értéket kapunk. Eltér a nyugdíjas kosár inflációja, a nagycsaládos kosár inflációja, az tanulók inflációja.

 

Ha egyforma módszerrel számolunk más-más időben, vagy más-más országban, akkor az így számolt infláció képed ad a szakembereknek, következtetések levonására alkalmas, a gazdáság állapotára utal. Az áremelkedés jó dolog, előre viszi a fejlődést, mert e magasabb árak mögött valakinek mindig nagyobb jövedelme lesz, illetve az árak arányának eltérő változása megváltoztatja a keresletet. Gondoljunk csak arra, hogy 20 éve olajjal fűtöttünk, aztán jött az olcsó gáz és mindent kiszorított, a gáz ma már nem olcsó, jön a napelem, a geotermikus fűtés stb..

 

De mit kezd ezzel az inflációs számmal az egyes ember, a család?

A régi történet jut erről eszembe: „az egyik kezem forró vízben, a másik hideg jégben, s az átlaghőmérséklet éppen megfelelő”. Hát igen megboldogult professzorom mondta az egyetemen: a statisztika hasonlatos a női bikinihez, ami mindent megmutat, csak a lényeget takarja el.

 

2007 évben a magyar valuta 7,4 %-al romlott. Most az energia árak, a napi megélhetés, az élelmiszerek drágultak meg a legjobban. Nézzük milyen hatása van ennek az átlagemberre:

Akinek rossz a háza szigetelése, és magas a gázszámlája neki az egyéni inflációja sokkal magasabb lesz, mint aki szalmával fűt (piros pont) vagy aki passzív házat épít (csillagos ötös). Minél magasabb a jövedelemből a fűtésre fordított összeg, annál nagyobb az egyéni infláció.

Azok, akik jövedelmük nagy részét élelmiszere költik, magasabb egyéni inflációval számolhatnak, mint aki elvetette a magot a kiskertjében, és kevesebbet költ élelmiszerre.

 

Lesz, akinek magasabb, és lesz, akinek alacsonyabb is lehet az inflációja, mert vannak dolgok, amikor olcsóbbak lettek, mint a legtöbb híradástechnika, számítógép, a telefonálás, ill. a nyáron a külföldi utazás.

Az inflációt önmagában nem érezzük meg, azt érezzük, hogy a jövedelmünk és költési szokásunk arányban áll-e az árak emelkedésével. A bérből és fizetésből élőknek ezt nem kell magyarázni.

 

Hogyan védhető ki az infláció? Két nagyon egyszerű eszköz áll a rendelkezésünkre.

Az egyik: „költs kevesebbet, mint a bevételed”. Ha idős nénikkel beszélgetek, elmesélik, hogy régen, amint bevétele lett a családnak eltették egy részét későbbre, a rosszabb időkre, és abból éltek, ami maradt. Ma a reklámok hatására sokan erőn felül vásárolnak, emlékezetessé akarják tenni a karácsonyt, hitelt vesznek fel. A szeretet ünnepe elmúlik, de az ajándék emlékezetes marad, 3 évig, a részletek feladásakor emlékezni fog rá!

 

Az infláció közömbösítésének másik módja, a megtakarítás, ha olyan eszközökbe helyezzük el a megtakarításainkat, amelyek nem a nominális elvet követő (az inflációval nem számoló) hitel viszonyt testesítik meg ilyen pl. a bankbetét, vagy az állampapír, hanem közvetlenül, vagy közvetve tulajdon viszonyt testesítenek meg. A tulajdon (lakás, föld, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír, stb.) sajátja, hogy az inflációval, illetve hosszú távon az infláció felett nő az értékük. És persze kihasználjuk az adókedvezményeket és legálisan elkerüljük a kamatadót. Mert rosszabb idők lesznek…

 

 

 

 

Hírek

Asztali nézet