Legyem emlékezetes a karácsony!

Hogyan ajándékozzunk recesszió idején.

 

 

 

„Fogyassz! Vásárolj!” – ez a reklámmal telezsúfolt világ üzenete a tudat alatti számára.

„Akkor vagy értékes polgára ennek a társadalomnak, ha többet költesz!”

„Vegyél meg!” „Megérdemled!” „Jár neked” „Add ide a pénzed, és szép leszel, fiatal leszel, boldog leszel!” „Vegyél meg engem és bomlanak utánad a nők!”, „Minél nagyobb az ünnep, annál nagyobb az ajándék!”. (Vagy fordítva? Minél nagyobb az ajándékod, annál nagyobb az ünneped?) „Ajándékozz, mert ez az ajándékozás ünnepe!” „Nincs rá pénzed? Semmi baj! Majd mi adunk, ráérsz később fizetni, majd jövőre!” „Fogyasztói társadalomban élünk, akkor vagy tagja a társadalomnak, ha fogyasztasz!” „Akkor vagy valaki, ha van valamid!” „Szerezd meg!” „Érted vagyunk!” „Vidd, majd kifizeted…!”

Gazdasági válság ide, felmondási hullám oda, a plazmatv-k karácsonyi forgalma töretlen növekedést mutat.

 

Nekem a pontot az i-re az egyik áruházlánc karácsonyi ajándék akciója tette fel: „Karácsonyi hitelakció 3 év ………”.de erről majd később.

 

Elgondolkodtam egy kicsit. Itt a karácsony! Rendben. Legyen szép az ünnep! Rendben. Érezze agát boldognak a család! Rendben. Örüljenek a gyerekek! Rendben.

„Húzz bele! Vedd fel hitelbe mi az 24-38-237%-os THM? Egyszer élünk! Legyen emlékezetes a karácsony. Olyan hogy évekig emlékezzünk rá!” – na ez már nincs rendben!!!!

 

A Bankok és más pénzintézetek hirdetésit látva itt nincs pénzügyi váltság! Hitel bárkinek bármikor, bármennyi! Csak hívni kell a számot az újságból és pár nap és mindent megvásárolhatunk. Egy telefon és házhoz hozzák! A kamat az nem számít! Olyan nagy szám, a lényeg a szolgáltatás, megkapod most, aztán lesz, ami lesz.

 

Ennyire a hitelek ellen vagyok? Nem, dehogy! A hitelek fontosak, és szükségesek, de a megfelelő célra és a visszafizetés képessége mellett.

A könnyen és gyorsan felvehető hitelek száma szaporodni fog, és ez zavar, mert a modern rabszolgaság kialakulása fenyeget, és csak a fogyasztó önfegyelme dönti el, hogy a hosszútávon kamatot fizet a banknak dolgozva, vagy megtakarít, későbbre tolja a vásárlásait.

 

Egy átlagos magyar polgár januártól februárig a főnöke hasznáért dolgozik – ha nincs haszna a főnökének másnap be sem kell mennie a dolgozni többet.

Márciustól áprilisig az APEH-nek és barátainak, ÁFA, SzJA, illeték, járulék, nyögdíjadó, haláladó, levegővételi illeték, stb,

Május júniusban pedig a banknak. Igen, két hónapot dolgoznak a Banknak!

A modern rabszolgaság ott kezdődik, amikor azért kell dolgozni, mert ott áll a küszöbön, aki kölcsönt, hitelt adott.

 

Miből veszünk ajándékot jövő karácsonyra? Egy másik hitelből? És két év múlva? Újabb hitelből? Már a pénzügyi Szervezetek állami Felügyelete is önmérsékletre hívta fel a pénzintézetek figyelmét, hagyjanak fel ezzel a hitelezési gyakorlattal, amikor az érzelemre hatva, a szeretet ünnepére hivatkozva hosszú távú adósságba hajszolják a felelőtlen polgárokat. Igen, így van, a felelőtlenség is kell hozzá.

 

Lassan szégyenné válik a takarékosság, az előre gondolkodás. A parasztember, amikor bevétele volt, először félre tett a rosszabb időkre és a maradékból megélt. Voltak – és ma is vannak – közösségek, ahol szégyen, ha valaki nem fizeti vissza időben a tartozását, de legjobb, ha nincs is neki.

 

És ígértem, visszatérek a karácsonyi 3 éves hitelre. Bizony, bizony sikerülni fog emlékezetessé tenni nekik a karácsonyt. A meghitt órákra, a csomagoló papír szakadását követő örömre, a meghitt kacajra, a gyerekek vidám zsibogására, a fenyő illatára, a gyertyák fényére, a mákos bejgli ízére talán már nem fog emlékezni, de a hitelre emlékezni fog, amikor 3 év múlva az utolsó törlesztő részletet is befizeti a postán.