MENÜ

Mi a franc az a TKM?

és mire jó?


A megtakarítási szerződéssel rendelkezők egy új kifejezést tanulnak meg a napokban. A megtakarítási szerződések sokfajták, és a hozzá nem értő nehezen tudja eldönteni, hogy a neki ajánlott szerződés mennyiben felel meg az Ő céljainak, milyen hozamra, és mekkora költségekre számíthat. Ahogy a hitelek és hitelkamatok káoszában pár évvel ezelőtt megpróbált rendet tenni a PSZÁF, úgy ma a megtakarítási területen jelent meg a TKM, a teljes költségmutató, megpróbál eligazodást adni a befektetők számára.

 

Mielőtt rátérnénk a TKM lényegére, elsőként azt kell tisztáznunk, milyen céllal jön létre egy megtakarítási számla. Persze, aki nem tartalékol, az később ne sírjon, és nem is érdemes tovább olvasnia. Aki a gyermekeit taníttatni, piacképes tudáshoz juttatni akarja, aki tisztában van Otto von Bismarck 150 éves nyugdíjmodelljének mai problémáival, aki el akarja kerülni egy baleset vagy betegség okán kialakuló anyagi ellehetetlenülést, ők figyeljenek, de nagyon!

A megtakarítási programok egy része előre megmondja mekkora pénzt fog visszakapni a végén. Mit gondol Ön, a Pénzintézet mit csinál a nála elhelyezett pénzzel? Befekteti, leggyakrabban befekteti a gazdaságba, részvényekbe, kötvényekbe, dolgoztatja a pénzt, finanszíroz, hogy a kamatnál nagyobb haszonra tegyen szert. Ebből van a pénzintézetek nyeresége. Gondoljunk bele, mekkora az a kamat, amit a pénzintézet előre megígér nekünk? A pénzintézetek óvatosak, előre csak annyi hasznot ígérnek meg, amennyi nekik biztosan meg hoz a befektetésük. Tisztelet a néhány korszerű kivételnek, de az ilyen típusú szerződések nagy részében kevesebb a haszon, mint a pénz romlása. Itt nem adnak meg költségmutatót, mivel a legtöbb esetben vásárlóértéken nem is kapjuk vissza a befizetett pénzünket.

A megtakarítási szerződések másik nagy csoportja lehetővé teszi a szerződő számára, hogy részt kapjon a gazdaság eredményeiből. Befektetési alapokba kerül a megtakarított pénz. A befektetőnek hozza a hasznot. Mivel az árfolyam nyereség a befektetőnél marad, a pénzintézet különböző jogcímeken és formában vonja el a költségeket. A gyakorlatban nincs két egyforma – csak hasonló – megoldás. A TKM azt mutatja meg, hogy egy ilyen szerződésben mekkora az a költség, amit mindenképpen meg kell fizetni. Az összes elvonást, egy szintre hozza, és így összehasonlíthatóvá teszi a különböző megoldásokat.


Ahogyan a teljes hiteldíj mutató sem adott elégséges információt, úgy a TKM esetében is át lehet esni a ló túlsó oldalára. Ma sokan szenvednek attól, hogy stratégiai terv nélkül, egy olcsónak tűnő hitelt vettek fel alacsony THM-el, s most el kell viselniük az árfolyamváltozás, a kamatemelkedés, és a szerződésbe elrejtett költségek növekedését. A TKM is csak egy eszköz, az összehasonlítás eszköze. A TKM olyan, mint a női bikini. Sok mindent megmutat, csak a lényeget takarja el.

A pénzügyi szerződésekben a lényeg a részletekben van. A részletszabályok, szolgáltatások, költségek, rugalmassági elemek első olvasásra egyformának tűnnek. Nagyon jól példázza ez egy sárbogárdi család példája, ahol a két szülő nyugdíjára, és a két gyermek életkezdésére négy látszólag egyforma szerződéssel rendelkeznek. Az eltérő életkor, családi helyzet, eltérő megoldásokat igényel, így a 4 családtag részére 3 különböző szerződést találtunk optimálisnak, három különböző pénzintézettől.


A TKM a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében tartalmazza a kötelezően tartalmazott legkisebb biztosítás díját. A költségmutatót nagymértékben meghatározza, hogy mi is az a legkisebb biztosítás, ami benne van a szerződésben. Szükség van-e rá egyáltalán, vagy van ennek a biztosításnak adózási előnye. Az ajánlat kitöltésekor választott opciók, a könnyen behúzott x-ek mind növelik a költségeket.


A merev, feszített szerződések, amik a befektetőt bebetonozzák egy megoldásba, jelenthetnek kedvezményeket, alacsonyabb költségeket, a rugalmasság, mint többletszolgáltatás mindenkor pénzbe kerül. Ugyanígy az évenkénti inflációs értékkövetés is komoly dilemmákat vet fel a TKM értékelésekor.


A teljes költségmutatót (TKM) nem szabad összekeverni az egységes költségmutatóval (EKM) Az egységes költségmutatót, csak néhány pénzintézet alkalmazza, olyan Unit-Linked szerződéseknél, ahol a szerződő célja a nagyobb befektetési haszon elérése, de a szerződő nem akarja feltétlenül az inflációval növekvő mértékben növelni a befektetését.


Mivel az alapkezelési díjak 5-os mértékűek, minél nagyobb hozamot érünk el, a befektetéshez mérten annál nagyobb lesz a költség. Az a jó a megtakarító számára, ha az EKM (nem a TKM) minél magasabb lesz, mert az azt jelenti, hogy átlag feletti hasznot ért el a befektetésein.


És még egy fontos adalék. A menedzselt szerződések, ahol szakember folyamatosan figyelemmel kíséri a szerződést, és a megtakarító nincs magára hagyva, nagyobb eredménnyel és hozammal kecsegtetnek. Amikor megtakarítási programot választ ne sajnálja rá az időt.   

Számoljon utána! Megéri

Ha nem megy, segítek!

Resch Gábor

+36 30 7373 508

 

 

Hírek

Asztali nézet