Az öt zsemle

 

avagy, miből él a német nyugdíjas.

 

 

A közelgő választások egyik fő témája a nyugdíj. Az elmúlt hetekben megkérdezték tőlem, mi az oka annak, hogy a németek megoldották a nyugdíjkérdést, itt Magyarországon ezt nem tudják megoldani?

A német nyugdíjrendszer is válságban van, akárcsak a magyar a problémák a nyugdíjrendszerben hasonlóak.

• Mégpedig ott is az állami résszel vannak bajok.
• Németországban is most megy nyugdíjba a „baby boom” generáció (nálunk Ratkó Anna eü miniszterről Ratkó korszakként közismert). Németországban is kevesebb a gyermek.
• 2010 az első olyan év az európai Unióban, amikor több 64 éves ember él, mint 24 éves.
• Németországban is csökken az állami nyugdíj,
• egyre több a nyugdíjas,
• egyre tovább élnek, és
• egyre kevesebb a fiatal, és
• a német fiatalok is egyre később kezdenek el dolgozni.

 

A magyar és a német állami nyugdíjrendszerben egyaránt a ma dolgozói fizetnek a mai nyugdíjasainak, a holnap dolgozói fizetnek majd a holnap nyugdíjasainak. A kassza a hónap végére üres marad, a nyugdíjas pedig ki szolgáltatott marad.

 

A különbséget a két nép között az egyes ember hozzáállása okozza.

Köztudott, hogy a németek precízek. A fiatalok, amikor befejezik az egyetemet, eltervezik, megtervezik a pénzügyi életüket. Hát az első különbség itt van, már 20-onéves korban. Amíg a németek az időskori tartalékaikat tervezik, addig a mi 20-onéveseink eladósodnak. A német kisunoka 5 évesen ott ül a nagypapa ülében, amikor a családban pénzről beszélnek.

 

A pénzügyi életpálya tervezés olyannyira alapos, mint egy családi ház tervezése. Ahogy egy lakóház tervében előre meghatározott, mekkora és milyen alap készül, hova kerülnek a főfalak, hogy egy, vagy kétszintes lesz-e, épül-e pince, stb.?

A német fiatalok az egész pénzügyi életüket megtervezik.

• Megtervezik, mikor és milyen lakást vásárolnak, miből fizetik ki és mikorra.
• A terveik fontos eleme, hogy a gyermekeiket hogyan indítják el az életbe, milyen iskolába küldik, és mennyit fognak erre ráfordítani,
• megtervezik, hogy amikor már nem hagyják őket dolgozni, vagy már nem tudnak jövedelmet szerezni, akkor miből élnek meg.

Nem káprázott a szeme a kedves olvasónak. Az átlag német fiatal 20-on évesen megtervezi miből, és hogyan fog élni 50 évvel később.

 

Hogyan lehet 50 évre előre tervezni? Most, amikor minden változik? Azt sem tudni, mi lesz 5 év múlva?

De vajon egy családi házat hány évre terveznek? 50? 100 évre? Amikor hitelt vesz fel, hány évre tervez előre? 20, vagy több.

A minap egy 60-57 éves házaspár 35 éves hitelét vettem a kezembe. Izgalmas volt utánaszámolni, hogy matuzsálemi kort érnek meg, mire kifizetik az utolsó részleteket. Igazán optimista hozzáállás. Irigylem őket. Nem a hitelért, az optimizmusukért, hogy fel merték venni!

 

Felgyorsult világunkban egy dolog állandó, ez pedig a változás. Éppen ezért kell tartalékolni, és a jövőt tervezni.

Tekintsen vissza az elmúlt évekre a kedves olvasó:

• A változások csak jó dolgokat hoztak?
• A változások megkönnyítették az életét,
• a változásoktól több lett a pénze, mint eddig?

 

Idős emberekkel beszélve kivétel nélkül mindenkinek találtunk az életében olyan időszakot, amikor lett volna lehetősége, hogy többet tartalékoljon. Ahogy a házakat átépítik néha, úgy a pénzügyi terveket is hozzá kell alakítani az élet változásaihoz. Házasságkötéskor vagy váláskor, gyermekszületéskor, munkahely elvesztéskor, vagy előléptetéskor újra terveznek.

 

Amikor azt látom, hogy egy család a gyerekeikről nem gondoskodik, nyugdíjuk alig lesz, Pató Pál módjára halogatják az öngondoskodást, de ugyanakkor hitelre megvásárolnak egy autót, az olyan, mintha a konyha és a hálószoba falát kibontva, egyetlen teremgarázzsá alakítanák az egész lakást. Nem lesz hol főzni, nem lesz hol aludni, de az autónak bőven legyen helye az életükben.

 

Mit gondol, ha Mátyás halálakor 100 Ft-ot félretesz, évi 2% kamattal, mennyi pénze lenne ma?
520 éve halt megy a nagy király.
A ma 100 Ft mondjuk 5 zsemle.

Szóval ha a Hunyadiak korában befekteti 5 zsemle árát 2% reálkamat mellett (reálkamat a kamatnak csak az a része, ami az Ön által kapott kamatból az infláció és a kamatadó levonása után megmarad) akkor ma 2.965.441 Forintja van.

A kamatos kamat ennyire egyszerű. Sok-sok zsemlét vásárolhat belőle. A kamatos kamat törvényszerűsége (ált iskola 7 osztály) az hogy a végén egyre nagyobb a növekedés. Ha Mátyás korában Ön nem kezd el takarékoskodni időben, halogat, ahogy a ma embere teszi, vagyis az öt zsemle árát csak 20 évvel később teszi félre, így a mai pénze 1.995.657 Ft, vagyis egy egész millióval kevesebb. Másként kifejezve, egy kis halogatás, és a pénz harmada oda van! És mi az a 20 év az 500-hoz képest? Semmiségnek tűnik.

 

Hát igen mi az a 2-3 év halogatás, ahhoz képest, ami a nyugdíjig vissza van?

 

Itt a válasz arra, miért élnek jobban a német nyugdíjasok. Nem hagyatkoznak az állami nyugdíjrendszerre, hanem gondoskodnak önmagukról.

Fiatal korukban kezdik, hogy kis összegekből összespórolják azokat a nagy kiadásokat, és 50 év kamatos kamatával megsokszorozzák azt.

 

- Megtervezik,

- a tervüket rögzítik,

- és betartják!

 

A sok év alatt összegyűjtött alapot, amit a gyerekeknek tettek félre, nem váltják vissza, amikor éppen plazma tévé megtetszik. Az öngondoskodási programjukat elkezdik időben, nem halogatják évről évre, nem fontosabb nekik autót vásárolni, házat felújítani, stb.. A német családok is hitelből vásárolnak lakást, de a hitelük mellett van az öngondoskodási programjuk. Így elkerülik az adósságcsapdát, biztonságban vannak.

 

A magyar valóság az, hogy addig-addig halogatják az emberek az öngondoskodást, amíg a végén már azt érzik, értelme sincs elkezdeni. Belőlük lesz aztán a sok frusztrált ideges és depressziós idős ember.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.