Ne aggodalmaskodjál, …

Részlet Resch Gábor: Bűn-e Gazdagnak lenni? c könyvéből

a teljes könyv itt olvasható: >>>

ha nem töltődik le, másolja be a címet a böngészőjébe:

http://www.scribd.com/doc/32888852/Resch-Gabor-B%C5%B1n-e-gazdagnak-lenni

 

 

Jó volna visszamenni a gyermekkorba, a gondtalan ifjúkorba, amikor még szüleink védő szárnya alatt voltunk, amikor még nem a mi vállainkat nyomta a mindennapi kenyér gondja, a mindennapi ruházat kérdése. Amikor még nem gondolkodtunk arról, hogy mit hoz a jövendő, mi lesz gyermekink, unokáink jövendőjével, mi lesz ezzel a világgal, mi lesz, ha netalán elveszítjük a munkahelyünket, mi lesz, ha esetleg megbetegszünk, ki fog gondot viselni rólunk idős korunkban, mi lesz, ha meghal valaki szeretteink közül, ha özvegyen vagy árván maradunk.

 

Sajnos az időbe nem tudunk visszamenni, nem tudunk elmenekülni, még ha szeretnénk sem az elől, ami van, és ami vár reánk. S hogy mi vár reánk? Nem tudjuk, nem tudhatjuk. És ez így jó. Isten elrejteti szemünk elől a jövendőt, és csak a következő perc fátylát lebbenti fel.

 

Sokan jósokhoz járnak, kártyavetőktől, szellemidézőktől próbálják megtudakolni jövőjüket, vagy a csillagokból, horoszkópokból kiolvasni. Vagy Nostradamusnak és hasonló jövendöléseknek, babonáknak hisznek. Pedig Isten szigorúan megtiltotta ezt. A mi érdekünkben. A mi védelmünkért. Gondoljunk csak bele, vajon boldogabbak volnánk, ha például, tudnánk halálunk pillanatát, vagy hogy pár év múlva súlyosan megbetegszünk? Vajon hogyan tudnánk élni addig? Teljesen felőrlődnénk az idegességben, az aggodalomban, állandóan csak erre gondolnánk, nem terveznénk, nem alapítanánk családot, mert úgy éreznénk úgyis hiába. Teljesen összeomlana az életünk a ránk nehezedő tehertől. Az Úr Jézus ennek épp a fordítottját köti a szívünkre: ne aggodalmaskodj a holnap felől (Máté 6: 25-34). Elég, ha magadra veszed a mának a terhét.

 

Mennyi-mennyi dolgot nem látunk előre! A világ olyan gyorsan változik. 20 éve még féléves fizetésünket adtuk volna egy telefonvonalért, ma árcsökkentéssel versenyeznek értünk, hogy náluk telefonáljunk. 20 éve éveket vártunk egy új autóra. A két éves kockaladát drágábban lehetett eladni, mint amiért megvettük. Ma két év után az autónk csak a felét éri. 10 éve vágtatott felfelé az ingatlanok ára. Ma sok ház kevesebbet ér. 5 éve dobálták utánunk a hiteleket. Ma nagy terhet jelentenek. Egyre gyorsabban pörög a világ, egyre gyorsabbak a változások, ami pár éve biztos volt, az ma bizonytalan.

 

A címben említett bibliai ige az előre nem látható dolgok miatti aggódástól óv bennünket. Az előre látható dolgokról nem aggódni kell, hanem megelőzni kell azokat.

 

Ha látjuk, hogy a konyhában felcsapott a tűz, és el fogja emészteni a lakást, akkor nem aggodalmaskodunk, hanem cselekszünk, eloltjuk a tüzet, vagy hívjuk a szakembereket, segítséget kérünk a tűzoltóktól. Amikor azt látjuk, félrecsúszott a tetőn egy cserép, és alattomosan hosszú időn keresztül el fogja áztatni a falat, akkor nem aggodalmaskodunk, hanem felmászunk a tetőre és megigazítjuk azt a fránya cserepet, vagy szakembert hívunk és megjavíttatjuk a tetőt. Látva, hogy kopik az autón a gumi, lassan kezd kialakulni egy veszélyes „tükörradiál”, akkor nem aggodalmaskodunk, hanem kicseréljük magunk, vagy szakemberhez fordulunk, hogy holnap és holnapután is autóba ülhessünk, hogy biztonsággal autózzunk, mert estére épségben vár haza a család.

 

 

Egy régi vicc jut eszembe erről: Árad a folyó, a szomszéd szól Józsibácsinak: „Meneküljön, jön az ár!” „Maradok fiam, az én istenem megsegít.” Átszakad a gát, tengelyig érő vízben az utolsó terepjáró megáll egy percre: „Ugorjon fel papa!” „Maradok fiam, az én istenem megsegít!”. A víz emelkedik, az öreg már a tetőn. Jön a mentőcsónak, hogy elviszik. „Maradok fiaim, az én istenem megsegít!”

Másnap az Józsibá szent Péter előtt áll: „Imádkoztam, Uram!” „Igen, meghallottuk az imát Józsibá” – mondja szent Péter. „Át is küldtem a szomszédját, szóljon időben, küldtünk magáért egy terepjárót, majd visszafordítottam érted egy csónakot is.”

 

A gyorsan változó világban sok minden bizonytalan, de vannak trendek, amelyek jól láthatóak. A várható életkor megnövekedésével, a csökkenő születési rátával, csak a bolond nem látja, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem tartható fenn. Ezzel az emberek tisztában is vannak. Egy friss felmérés szerint a magyar lakosság 86%-a gondolja úgy, hogy időskorában nem lesz elegendő a nyugdíja. A kiknek 10 év alatti gyermekük van 83%-ban nem tudják, miből teremtenek a gyermekeik számára piacképes tudást, hogyan kerülik el, hogy gyermekeik majdan ne a pályakezdő munkanélküliek táborát szaporítsák.

 

A ma kényelme marasztal, a ma reklámdömpingje csábít, eszünkbe sem jut aggodalmaskodni. Öreghiba. Ha tudjuk, látjuk, hogy baj lesz, egyszerűen előzzük meg a problémát. Azt látjuk nem lesz elég a nyugdíj, igaz, úgy lesz. Ócska kifogás, hogy gyorsan változik a világ. Rövidtávon pár évben gondolkodni olyan, mint homokba dugni a fejünket.

Az, ki nem kezd el felkészülni az előre látható kiadásokra, nem számíthat sem Isten, sem a kormány, sem más gondviselésére. A „Ne aggodalmaskodjál” figyelmeztetés az előre nem látható dolgokról szól. Márpedig az előre jól látható, hogy a saját lakás, gyermekek jövőjét, a saját és a házastárs időskori ellátását valakinek, valamikor valamilyen forrásból meg kell fizetni.

 

Számoljon utána, ha nem megy, segítek!

Resch Gábor

+36 30 7373508